Mielőtt elindulna egy másik országba munkát vállalni
Akár Magyarországon folytatná karrierjét vagy egy másik országban szeretne munkatapasztalatot szerezni, az EURES segítségével sosem volt még ennél egyszerűbb a mobilitás. Nem csupán az elérhető állásajánlatokhoz vezetjük el, hanem gyakorlati tanácsokat is adunk az álláspályázásához, a felkészüléséhez, közben pedig arra is figyelünk, hogy mindezt biztonságban tegye, uniós munkavállalóként ne váljon a munkacélú kizsákmányolás áldozatává. Egy másik országban munkát vállalni és rövidebb vagy hosszabb távon letelepedni komoly feladat, amely előzetesen átgondolt szervezést, felkészülést és megfelelő odafigyelést igényel.
Amennyiben tudatos álláskeresőként szeretne egy másik európai országban munkát vállalni, érdemes számos területét ismernie:
1. Tervezés, feltérképezés, álláskeresés
Készítsen egy részletes tervet még az indulás előtt, és ennek során vegye számításba, hogy be kell majd illeszkednie, idegen nyelven kommunikálnia, eligazodnia egy ismeretlen környezetben, el kell intéznie személyes és hivatali ügyeket indulás előtt idehaza és érkezés után külföldön. Gondolja át képességeit, szaktudását, nyelvtudását, anyagi lehetőségeit, amelyek segíthetik a munkavállalás céljának elérésében. Az európai állások megpályázása nagyjából egységes elvek alapján történik, habár tagállamonként az állások megpályázásának, állásinterjúknak és a munkahelyi szervezetbe illeszkedésnek eltérő kulturális szokásai és hagyományai lehetnek.
A külföldi állások feltérképezése előtt nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen területen, szakmai ágazatokban kíván majd álláslehetőségeket keresni és melyik európai országban. A tagállamok munkaerő keresleti és kínálati viszonyai eltérők lehetnek, bizonyos szakmákban túlkínálat vagy éppen hiány jelentkezhet. Reálisan gondolja végig, mely területen rendelkezik olyan kompetenciákkal, szaktudással, gyakorlati tapasztalattal, nyelvtudási szinttel, amelyek az álláshirdetésben foglalt elvárásoknak megfelelnek.
A tagállamok foglalkoztatási szolgálatainak hivatalos adatbázisai és karrierportáljai mellett rengeteg álláslehetőséget találhat különféle ágazatokban az
EURES-portálon. Az EURES állásadatbázishoz bárki hozzáférhet regisztráció nélkül is ingyenesen, részletes információkat talál mind a határozott, mind a határozatlan időre szóló álláshelyeket illetően, továbbá megtalálja az állásra jelentkezés módját és a munkaadó elérhetőségeit is. Az állást meghirdető munkáltatók általában elektronikus vagy telefonos kapcsolatfelvételt szoktak felkínálni a jelentkezőknek. Elektronikus úton e-mailen keresztül tudja elküldeni idegen nyelvű szakmai önéletrajzát, motivációs levelét, bizonyítványfordítását és egyéb dokumentumokat), míg telefonos jelentkezésnél szóban a célország nyelvén kell bemutatkoznia, ismertetnie képességeit, végzettségét, szaktudását, munkatapasztalatait és megbeszélni a kapcsolattartóval a további teendőket az álláshely betöltésével kapcsolatban.
Az EURES-tanácsadók segítenek Önnek elkészíteni egy személyre szabott mobilitási tervet és konzultálhat velük minden egyes fontos lépésről.
2. Önéletrajz készítése és feltöltése
Annak érdekében, hogy a külföldi munkáltatók jobban megismerhessék Önt, szakmai képességeit, munkatapasztalatait, javasolt egy jól strukturált szakmai önéletrajz (Curriculum Vitae, CV, Beruflicher Lebeslauf, Resumé), illetve adott esetben álláspályázati csomag (Bewerbungsmappe, job application) elkészítése. Az EURES-tanácsadóktól segítséget kérhet ezek összeállításához. Fontos tudni, hogy az eredményes álláspályázás elsősorban már elektronikus úton keresztül történik.A legtöbb európai országban kedvelt és elfogadott egységes és ingyenes
EUROPASS önéletrajzi szerkesztővel Ön is könnyedén elkészítheti bemutatkozóját és ezt univerzálisan használhatja számos karrieroldalon, így az EURES-portálon is. Az
EUROPASS honlapján európai nyelveken talál sablonokat és kitöltési útmutatót; valamint varázslót, amely segítségére lehet az önéletrajz megírása során.
Ha
regisztrál az EURES-portálon, létrehozhatja saját álláskeresői profilját és az így összeállított önéletrajzát feltöltheti az EURES-portál jelölt-adatbázisába, amelyet - beleegyezése esetén - a regisztrált munkaadók megtekinthetnek és egy állásajánlattal akár kapcsolatba is léphetnek Önnel.
Ha van már önéletrajza, de szeretné, ha egy szakember is áttekintené, esetleg gyakorlati tanácsra van szüksége az EUROPASS-formátumhoz és az EURES-portálra való feltöltéshez, az EURES-tanácsadók az ügyfélszolgálati pontokon szívesen állnak a rendelkezésére.
3. Nyelvtudás
Megfelelő szintű nyelvtudás nélkül mind az álláskeresés, pályázat készítése, az állásra jelentkezés, az állásinterjú, valamint a szükséges ügyintézési lépések nehézségekbe ütközhetnek. A nyelvtanulást soha nem késő elkezdeni, erre ma már számos ingyenes és online megoldás is rendelkezésre áll. Amikor külföldi állásokra pályázik valaki, nem a megszerzett nyelvvizsga bizonyítványára lesznek kíváncsiak, hanem az aktív, élő, kommunikációra, interakcióra alkalmas nyelvi képességeire. A Közös Európai Referenciakeret Önértékelési táblázatával behatárolhatja, hogy milyen szinten birtokolja az idegen nyelvet írásban, beszédben és szövegértésben. Ezen szintek feltüntetése egyre gyakoribb az álláshirdetésekben is, ezért érdemes pontosan (és őszintén) megadni a szakmai önéletrajzban is. A munkáltató ennek alapján tudni fogja, hogy tudnak-e majd kommunikálni egymással.
4. Anyagi tartalék
Amennyiben egy másik ország munkaerőpiacára kíván belépni, megfelelő anyagi tartalékra lesz szüksége. Még indulás előtt kalkuláljon azzal, hogy sikeres felvétel esetén is a kezdő fizetését később kapja meg. Vannak heti és havi bérfizetési rendszerrel működő országok. Lehetnek váratlan kiadásai, továbbá számítania kell arra is, hogy a szállás bérlésekor több havi kauciót (letétet) is kérhet a szállásadó.
Számolja ki, mennyi bért fog kapni, milyen gyakorisággal és az ország
megélhetési költségeinek, várható kiadásainak függvényében döntsön. Legyen mindig elegendő félretett pénze arra az esetre is, ha a fizetése nem érkezne meg időben, emellett mindenképpen tartalékoljon annyi pénzt, amiből végszükség esetén haza tud utazni.
A
Tudástárunkban talál online kalkulátorokat és információkat a bérviszonyokról, így összehasonlító elemzéseket tud előre készíteni.
5. Élet- és munkakörülmények az EU/EGT-országokban
Indulás előtt alaposan tanulmányozza a választott célországát. Nem csupán a beutazás, tartózkodás, adminisztratív teendők fontosak, de ismernie szükséges, hogy mely szakmákra, foglalkozásokra van kereslet, milyen esélyei vannak a munkaerőpiacon, melyek a foglalkoztatás szabályai, milyen szervezetekhez, intézményekhez fordulhat. Emellett célszerű az ország kultúráját, szokásait is ismerni, ha szeretne beilleszkedni. Az
EURES-portálon angolul, németül, franciául, valamint a választott ország nemzeti nyelvén olvashat munkaerőpiaci információkról országos és regionális szinten az alábbiakról: a munkaerőpiac rövid áttekintése, hol vannak betölthető munkahelyek, hol található a rendelkezésre álló munkaerő.
Az élet- és munkakörülmények részből megtudhatja, hogy melyek a munkavállalók szabad mozgásának szabályai, hol találhat munkát, hogyan jelentkezhet állásokra, milyen szakmai gyakorlatokra és tanulószerződéses gyakorlati helyekre vonatkozó szabályok vannak érvényben, külföldre költözéskor miként tud lakhatásáról, autójának beviteléről gondoskodni, milyen regisztrációs teendők vannak érkezés előtt és után. Emellett a munkakörülmények rész ismerteti a foglalkoztatás szabályait (pl. munkaidő, munkaszerződés, szabadság, munkaviszony megszűnése, munkahelyi vitarendezés és érdekképviselet módja. Ezen információk frissítéséről a tagállamok EURES-hálózatai félévente gondoskodnak, így nem fordulhat elő, hogy elavult, már nem aktuális információkhoz jut.
A
Tudástárunkban megtalálja minden európai országról a Konzuli Szolgálat által biztosított legaktuálisabb tudnivalókat, a tagállam kormányzati portáljait, ahol tájékozódhat és ügyeket intézhet online, emellett összegyűjtöttük az állami foglalkoztatási szolgálatok, hivatalos munkaügyi szervezetek portálcímeit, állásadatbázisait, továbbá a külföldi EURES-hálózatok nemzeti weboldalait. Minél több forrásból tájékozódik, annál biztosabb, hogy nem éri kellemetlen meglepetés.
6. Élet- és munkakörülmények Magyarországon
Külföldről visszatérne Magyarországra? Hosszabb idő eltelt az itthoni utolsó foglalkoztatása óta? Hazaköltözés előtt érdemes képbe kerülni, hogy miként változtak itthon időközben a dolgok. Mivel a bérek, a foglalkoztatottság is évről-évre más, a hivatalok, szervezetek, munkaerőpiaci tényezők, járulékok és illetékek, adminisztratív teendők is folyamatosan változnak, ezért nem árt tájékozódni előtte. A Magyarországról szóló aktuális információkat
magyar nyelven is elolvashatja az EURES-portálon.
7. Szociális biztonság
Nagy különbségek tapasztalhatók az egyes EU-tagországok szociális biztonsági rendszerei között azt illetően, hogyan szervezik meg területükön az ellátásokat, valamint az egészségügyi és más társadalombiztosítási szolgáltatásokat. Az Európai Uniós szabályok csak azt határozzák meg, hogy két vagy több ország érintettsége esetén a
munkavállaló melyik ország szociális biztonsági rendszerébe tartozik. Ön egy adott időben egyszerre csak egy ország társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, akkor is, ha egyszerre több országban végez munkát, és csak ebben az országban köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Az adott országnak a külföldi munkavállalót ugyanolyan elbánásban kell részesítenie, mint saját állampolgárait.
Főszabályként a munkavállaló annak az országnak a társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, ahol dolgozik.Amennyiben több államban is dolgozik, az alapelv annak az államnak a meghatározása, amellyel a legszorosabb kapcsolatban áll.
Azt, hogy pontosan milyen ellátások illetik meg, számos országban befolyásolhatja, hogy milyen hosszú időn keresztül fizetett járulékot az adott országban. Az országnak, ahol ellátást igényel, mindazokat az időszakokat figyelembe kell vennie, amelyek során más EU-tagállamokban dolgozott, illetve járulékot fizetett. Ezeket az időszakokat a kérdéses országnak úgy kell tekintenie, mintha végig ott rendelkezett volna biztosítással.
Valamennyi tagország társadalombiztosítási rendszeréről az
EURES-portál Élet és munka rovatán belül részletes magyar nyelvű tájékoztató található.
Társadalombiztosítási kötelezettség bejelentése
A külföldi munkaviszony társadalombiztosítási bejelentéssel jön létre, ami a munkáltató kötelezettsége. Mindenképpen ellenőrizze személyesen a külföldi társadalombiztosítási szervnél, hogy megtörtént-e a bejelentés, amely részletesen meghatározza munkakörét, járulékát és óraszámát.
Amint egy másik EGT tagállamban biztosítottá válik, 15 napon belül töltse ki az
NEAK honlapján megtalálható
„Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban biztosított személy" című nyomtatványt, és küldje el az illetékes magyarországi kormányhivatalnak. (Az EGT-partner által kiállított
E 104 nyomtatvány a bejelentő lap megerősítéseként szolgálhat, de nem kötelező elem.) Amennyiben van
Ügyfélkapu hozzáférése, a külföldi társadalombiztosításáról szóló bejelentést elektronikus úton is elvégezheti.
Amennyiben szeretné, hogy Magyarországon is teljes körű egészségügyi ellátásra legyen jogosult - és az adott tagállam eljárása ezt engedi -, kérheti az adott tagállam illetékes szervétől az E106 (S1) nyomtatvány kiállítását, amelyet megküldhet a kormányhivatalnak, ahol újra érvényesítik a TAJ-számát.
Európai Egészségbiztosítási Kártya - EHIC (European Health Insurance Card)
A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel, egy másik tagállamban vagy szerződő államban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe bizonyos – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat. Ezen ellátásokra való jogosultság az
Európai Egészségbiztosítási Kártyával igazolható.
Amennyiben életvitelszerűen tartózkodik egy másik tagállamban, ott végez keresőtevékenységet, akkor hivatalosan be kell lépnie a tagállami társadalombiztosítási rendszerbe. Attól kezdve az adott tagállam társadalombiztosítási szervétől kell az Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelnie. A kártya nem alkalmas arra, hogy teljes körű, hosszú távú és állandó biztosítást nyújtson, ezért csak átmeneti időre (a társadalombiztosítási rendszerbe jelentkezésig) használható.
Egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak. A szolgáltatás orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el, ennek megfelelően a Kártyával közvetlenül az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni.
A kártyát az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv adja ki kérelemre, a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek részére. A hatóság ügyfélszolgálatán személyesen vagy írásban igényelhető, kiadása térítésmentes, a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes. A kártya kiegészíti, de nem helyettesíti a magán utasbiztosítást.
Kiküldött munkavállaló? Speciális szociális biztonsági helyzetben van.
A
külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló olyan személy, aki rendszerint az egyik államban áll alkalmazásban, de az őt foglalkoztató vállalkozás ideiglenesen egy másik államba küldi dolgozni. A kiküldetés maximális időtartama huszonnégy hónap lehet.
Külföldi kiküldetésben lévő munkavállalókra az alábbi feltételek vonatkoznak:
- Kiküldöttként továbbra is abban az államban rendelkezik biztosítással, ahol rendes esetben alkalmazásban áll, ami azt jelenti, hogy járulékait továbbra is ezen állam szociális biztonsági rendszerének fizeti be. Ezt egy
A1 jelű nyomtatvány igazolja, amelyet a kiküldő állam (az az állam, ahol rendes esetben alkalmazásban áll) intézményétől kell beszereznie. Jogosult – orvosilag indokolt esetben – a természetbeni betegségi ellátásokra
Európai Egészségbiztosítási Kártyával abban az államban, ahova kiküldetése szól, függetlenül attól, hogy lakóhelyét áthelyezte-e oda vagy sem.
- Családi ellátásokra viszont abban az államban jogosult, ahol eredetileg is biztosítással rendelkezett, függetlenül attól, melyik államban található családtagjainak lakóhelye.
- Munkanélküliség esetén abban az államban jogosult munkanélküli-ellátásokra, ahol rendes esetben alkalmazásban áll, ugyanakkor, ha lakóhelyét áthelyezte a kiküldetés helye szerinti államba, ez utóbbi országtól is igényelhet munkanélküli-ellátásokat.
Családi ellátások
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet. Vannak elsőbbségi szabályok, amelyek az egyik állam által nyújtott ellátások felfüggesztéséről rendelkeznek, a családi ellátások folyósításában elsősorban illetékes másik állam által nyújtott ellátások összegének erejéig. Ha az "A" államban nyújtott családi ellátások összege meghaladja az ellátások folyósításáért elsősorban felelős "B" államban nyújtottat, akkor "A" állam a két ellátás közti különbségnek megfelelő kiegészítést fizet.
Az elsőbbségi szabályok a következők: a foglalkoztatás vagy önálló vállalkozás alapján ellátásokat nyújtó állam megelőzi a nyugdíj vagy lakóhely alapján ellátásokat nyújtó államot. Olyan esetekben, amikor a családi ellátások alapja mindkét államban a foglalkoztatás vagy az önálló vállalkozás, az az állam élvez elsőbbséget, ahol a gyermekek lakóhelye található, feltéve, hogy az egyik szülő ott dolgozik, egyébként pedig az az állam felelős, ahol a legmagasabb összeget folyósítják.
A szabályok gyakorlati alkalmazása gyakran az egyedi eset körülményeitől függ. Bővebb tájékoztatásért forduljon a
Magyar Államkincstárhoz. Nyugdíj
Amikor eléri a nyugdíjas kort, minden olyan tagállam, ahol biztosítási időszakkal rendelkezett, köteles nyugdíjat folyósítani. Az egyes tagállamok által folyósított összeg az adott államban betöltött biztosítási idő hosszának függvénye. A tagállamok szociális biztonsági rendszerei nincsenek összehangolva, következésképpen a nyugdíjkorhatár tagállamonként eltér. Ha több tagállamban vállalt munkát, nyugdíját a lakóhelye szerinti államban kell igényelnie, kivéve, ha soha nem dolgozott abban az államban. Utóbbi esetben annál az államnál kell benyújtania az igénylést, ahol legutóbb dolgozott. A nyugdíjigénylés intézését egy (rendszerint a lakóhelye szerinti államban lévő) „kapcsolattartó intézmény" fogja irányítani. Ha az egyik tagállamban betöltött biztosítási időszak nem elég hosszú a nyugdíjra való jogosultsághoz, összesíteni kell a más országokban betöltött biztosítási időszakokkal. Ha egy tagállamban kevesebb, mint egy évig volt biztosított, egyedi szabály vonatkozhat Önre, mivel egyes tagállamok a rövid időszakok után nem folyósítanak nyugdíjat.
Példa: A munkavállaló az alábbi biztosítási időszakokkal rendelkezik:
„A" tagállamban volt tíz év biztosítása,
„B" tagállamban volt húsz év biztosítása,
„C" tagállamban volt öt év biztosítása.
Ez azt jelenti, hogy összességében harmincöt év biztosítási időszakot töltött be, mielőtt elérte a nyugdíjkorhatárt. Az első tagállam ki fogja számítani, milyen összegű nyugdíjra volna jogosult harmincöt év biztosítási időszak után az érintett államban. Mindezek alapján a tényleges biztosítási időszaknak megfelelő összeget fogja megkapni, vagyis a teljes összeg 10/35-öd részét. „B" tagállam hasonló módon kiszámítja a 25/35-öd részét annak az összegnek, melyre harmincöt év biztosítás után jogosult lenne. Végezetül „C" tagállam az 5/35-öd részét folyósítja annak az összegnek, amelyre harmincöt év biztosítás után jogosult lenne. További információért a nyugdíjhatósághoz fordulhat.
8. Adózás
A kettős adózás elkerülése
A személyi jövedelemadó törvény szerint a magánszemélyeknek a belföldről és a külföldről származó jövedelme egyaránt adóköteles. A legtöbb ország azonban egyezményt kötött egymással a
kettős adóztatás elkerülése érdekében. Magyarország több mint 80 állammal kötött ilyen nemzetközi egyezményt. Ezeknek az egyezményeknek köszönhetően az esetek többségében az adózó mentesül a kettős adózás alól. Minden esetben az adott állammal kötött egyezmény vizsgálata szükséges az adókötelezettségek pontos teljesítéséhez.
Melyik országban adózik a külföldi munkavállaló? Az adóügyi illetőség meghatározása
A belföldi magánszemélyek külföldön leggyakrabban munkaszerződés keretében szereznek jövedelmet, amely általában abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik, tehát, ha a magánszemély a munkáját külföldön végzi, akkor külföldön adózik az általa megszerzett jövedelem után.
Az adóügyi illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban, ez alapján lehet eldönteni, hogy az egyes jövedelmek mely államban adóztathatók. Amennyiben bizonytalan abban, hogy a külföldi államban illetőséget szerzett-e, forduljon a külföldi állam adóhatóságához, és kérjen a kérdéses időszakra vonatkozó illetőségigazolást. Amennyiben a külföldi állam adóhatósága az illetőségigazolást kiállítja, akkor megállapítható, hogy Ön a külföldi államban (is) illetőséggel bír. Természetesen az igazolás kiállításának megtagadása annak a jele, hogy Ön (még) nem szerzett külföldön adóügyi illetőséget.
A magyar munkavállaló nem önálló munkából származó jövedelme az illetősége szerinti államban adóztatható, ha az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:
a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a munkavégzés helye szerinti tagállamban, és
Amennyiben a három feltétel közül bármelyik nem teljesül, a magánszemély ott adóztatható, ahol a munkát végzi.
Nem külföldön, hanem itthon kell adózunk, például, ha a naptári évben vagy 12 hónapon belül 183 napnál kevesebbet dolgozunk külföldön és a munkaadónk magyar illetőségű és nincs telephelye vagy állandó bázisa a munkavégzés helye szerinti tagállamban (tipikus esete ennek a naptári évben vagy 12 hónapon belül a 183 napnál kevesebb idei tartó kiküldetés).
Adóbevallás külföldön szerzett jövedelem esetén
A külföldi munkaviszonyból származó jövedelmek esetén az egyezmények a munkaviszonyból származó jövedelmekre általában az ún. mentesítési szabályt alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a megszerzett jövedelem Magyarországon nem adóztatható, gyakorlatilag adómentes, és ha a magánszemélynek más adóköteles jövedelme nem volt belföldön, nem kell személyijövedelemadó-bevallást beadnia.
Más a helyzet akkor, ha az adóévben Magyarországon és külföldön egyaránt keletkezik adóköteles jövedelem. Ilyen esetben sem adózik itthon a külföldi munkaviszonyból származó jövedelem, de azt – ennek ellenére – a személyijövedelemadó-bevallásban a megfelelő sorban tájékoztató adatként fel kell tüntetni. A külföldön megszerzett jövedelmet, illetve a megfizetett adót forintban kell feltüntetni. Bizonyos jövedelemtípusok (pl.: ingatlan értékesítés) kizárólag a jövedelem forrása, azaz például az ingatlan fekvése szerinti államban adóztathatók.
Az alábbi szabályok általánosságban tájékoztatnak arról, hogy hogyan kell adózni külföldi munkavállalás kapcsán, azonban minden eset egyedi, és az általános szabályok nem minden esetben alkalmazhatók, ezért célszerű illetőség megállapítást kérni az adóhatóságtól az egyedi ügyre vonatkozóan. További információkért és konkrét ügyekben az adóhatóság munkatársaihoz fordulhat.
9. Jogi segítség
Az uniós állampolgárokat egy másik ország munkaerőpiacán ugyanazok a munkavállalói jogok és egyenlő bánásmód illetik meg, mint a belföldi állampolgárokat. Azonban mégis bárkivel előfordulhat, hogy munkahelyén nem a munkaszerződése és a helyi foglalkoztatási szabályok szerint járnak el, ezért legyen mindig nagyon körültekintő. Ellenőrizze, hogy a munkáltatója teljesítette-e a szükséges bejelentési kötelezettségeit, megfelelő munkakörülmények között és munkaidőben dolgozik, megkapja az ottani bérszínvonalnak (minimálbér, kollektív szerződésben meghatározott bér) megfelelő, Önt megillető bért, és betartják a törvényileg előírt munka- és pihenőidőt. Mindenképpen kerülje a színlelt vagy burkolt foglalkoztatási viszonyokat (egyéni vállalkozásnak álcázva, de valójában alkalmazottként dolgoztatják, miközben egyedül Ön viseli az adóterheket), a be nem jelentett munkavégzést és a túlmunkát. Ha úgy érzi, hogy munkavállalóként hátrányt szenved, nem biztosítják a jogai gyakorlását, forduljon a munkavégzés helye szerinti munkaügyi szervezethez, munkajogi tanácsadó szolgálathoz, munkavállalói érdekképviseleti szervezethez (szakszervezetek, munkáskamara), munkafelügyelőséghez további útmutatásért. Javasolt belépni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szervezetbe is, mivel a tagdíjért cserébe hatékony segítséget tudnak nyújtani Önnek a munkajogi problémáinak felismerésében és mielőbbi megoldásában.
Mivel a tagállamok eltérő munkajoga igen speciális terület, ezért a hazai EURES-tanácsadók külföldi munkajogi vitákban nem járhatnak el Ön helyett, kizárólag tájékoztatást nyújthatnak és a külföldi illetékes szervekhez irányíthatják Önt.
10. Végzettségek elismertetése
A magyar bizonyítványok és oklevelek elismerésére külföldön
továbbtanulási vagy
munkavállalási célból lehet szükség.
Továbbtanulási célú elismerés
Ha valaki külföldön a magyar bizonyítványával vagy oklevelével a Magyarországon megszerzett végzettségére épülő képzésre kíván jelentkezni vagy Magyarországon megkezdett és be nem fejezett tanulmányait külföldön szeretné folytatni, akkor okirata továbbtanulási célú elismerését rendszerint közvetlenül attól az oktatási intézménytől kell kérnie, amelyben tanulni kíván. Az intézmények főszabályként saját hatáskörben dönthetnek az elismerésről vagy a résztanulmányok beszámításáról.
Munkavállalási célú elismerés
Az Európai Unió közösségi jogi szinten kizárólag az ún. „szabályozott szakmák" gyakorlását szabályozza. Az európai közösségi jog értelmében az a szakma minősül szabályozottnak, amelynek gyakorlását az adott ország bizonyos végzettség vagy képzettség meglétéhez köti. Minden ország maga határozza meg, mely szakmák gyakorlását szabályozza a fenti módon.
Ahhoz, hogy valaki magyar bizonyítványával vagy oklevelével jogosulttá váljon szabályozott szakma gyakorlására a fenti országokban, kérnie kell az adott ország illetékes hatóságától bizonyítványa vagy oklevele elismerését. Az egyes országok szabályozott szakmáiról az
Európai Bizottság honlapján lehet tájékozódni, illetve megtalálhatók az egyes országok ún.
nemzeti tájékoztató központjainak elérhetőségei is. Bővebb tájékoztatás a nemzeti tájékoztató központok munkatársaitól kérhető.
Mivel ezek esetében a fenti országokban megtörtént a képzés összehangolása is, így ezen szabályozott szakmák esetében lehetőség van az automatikus elismerésre, ami annyit jelent, hogy a hatóságok nem vizsgálják és nem is vizsgálhatják az adott bizonyítványhoz vagy oklevélhez vezető képzés milyenségét, hanem a bizonyítványt vagy oklevelet az elismerést végző ország oktatási intézményeiben megszerzettel automatikusan azonosnak tekintik, amennyiben ehhez valamennyi jogszabályi feltétel fennáll. Fontos azonban, hogy egyes tagországok egyéb feltételekhez köthetik a szakma gyakorlását: pl. erkölcsi bizonyítvány, feddhetetlenségi igazolás stb.
Azon szakmák esetében, amelyek ugyan szabályozottak (pl. tanár), de nem tartoznak a fent említettek közé, könnyített elismerési eljárás lefolytatására van lehetőség. Ez a kölcsönös elismerés és bizalom elvén alapszik. Ha azonban jelentős különbségek mutatkoznak a származás szerinti országban elvégzett képzés és a fogadó ország által megkövetelt képzés között, a fogadó ország kompenzációs intézkedésként alkalmassági vizsga vagy alkalmazkodási időszak teljesítését írhatja elő. (Az alkalmazkodási időszak az adott szabályozott szakma szakmai felügyelet melletti gyakorlását jelenti.) Az elismerő hatóság továbbá előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmassági vizsga vagy az alkalmazkodási időszak közötti választás joga a kérelmezőt illeti meg, ha a jogszabály kivételt nem tesz.
Ha egy szakma nem minősül szabályozottnak, az elismerés az adott ország nemzeti joga szerint történik. A nem szabályozott szakmák esetében rendszerint a munkáltató dönti el, hogy az adott képesítést megfelelőnek tartja-e az ellátandó munkához.
Minden európai országban, de több Európán kívüli országban is megtalálhatók az Európa Tanács és az UNESCO ENIC (European Network of Information Centres) elismerési hálózatának, illetve Európán belül az Európai Bizottság
NARIC (National Academic Recognition Information Centres) elismerési hálózatának irodái. Ezeket az irodákat azzal a szándékkal hozták létre, hogy elősegítsék a felsőoktatási mobilitást, és megkönnyítsék a külföldön szerzett oklevelek elismerését, - az irodák tanácsadói ugyanis tájékoztatást nyújtanak arról, miként történik országukban a külföldi oklevelek elismerése.
Az
ENIC és a NARIC hálózat közös honlapján az egyes országok elismerési központjainak elérhetősége, valamint az adott ország elismerési rendszerének leírása mellett számos információ található az adott ország oktatási rendszeréről és intézményeiről is. A külföldön történő továbbtanulást és munkavállalást megkönnyítheti néhány, Magyarországon beszerezhető igazolás.
Az Oktatási Hivatal
Magyar Ekvivalencia és Információs Központja, a magyar ENIC/NARIC iroda kérelemre a magyar bizonyítványokról és oklevelekről – az egészségügyi képesítéseket és az építész szakképzettséget tanúsítók kivételével – magyar nyelvű hatósági bizonyítványt állít ki. Az alap- vagy középfokú végzettséghez kapcsolódó szakképesítések esetében – az egészségügyiek kivételével – a szakmai gyakorlatról is kiállít hatósági bizonyítványt. A hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárásról a már említett honlapon található részletes információ.
11. Szezonális munkák
Növénytermesztés, betakarítás, vendéglátás, turizmus - ezeken a területeken szerte Európában találni rövidebb időre szóló munkalehetőségeket. Sokan döntenek úgy, hogy inkább rövidebb, pár hónapos szezonális munkavállalás keretében folytatnak külföldön keresőtevékenységet. A szezonális munkák legtöbbször időhöz kötöttek és gyakran a vendéglátóiparban, turizmusban (tavaszi-nyári szezon, őszi-téli szezon) vagy a mezőgazdaságban (gyümölcs- és zöldségtermesztés, betakarítás) (tavaszi-nyári-őszi szezon) biztosítanak rövid távú elhelyezkedési lehetőségeket. A magyar munkavállalók tipikusan a német és osztrák vendéglátóiparban, illetve a német, dán, holland mezőgazdaságban próbálnak szerencsét, de nem ritka, hogy a több idegen nyelven is beszélő fiatalok a nyári szezonban animátorként dolgoznak a turisztikai ágazatban, dél-európai országokban.
Fontos tudni, hogy ezek is társadalombiztosított álláshelyek (erre érdemes is odafigyelni), tehát amennyiben hivatalosan és bejelentetten foglalkoztatják, az ott eltöltött idő beszámít a későbbi ellátásokba (biztosítási időnek számít). A szezonális munkák betöltéséhez is szükséges a helyi nyelv legalább alapszintű kommunikációra alkalmas ismerete. Többnyire az angol vagy német nyelvtudás elvárt.
Ha kipróbálná magát egy másik országban, számos ezzel foglalkozó ügynökség és idénymunka közvetítő cég ajánlatára bukkanhat az interneten. Javasolt azonban elővigyázatosnak lenni, ugyanis ezeknél az állásoknál (épp a rövidebb foglalkoztatási idő miatt) sokkal nagyobb az esélye a visszaéléseknek is.
Az
EURES-portálon csak bejelentett, ellenőrzött munkaadók ajánlatai szerepelnek és már lehet szűrni a pozíció típusánál a szezonális munkákra is. Emellett számos tagállami EURES-hálózat szervez kínál
Európai Állásbörzéken és toborzásokon szezonális ajánlatokat.
Ha teheti, inkább a megbízható, hiteles szezonális állásokat kínáló szervezetekhez forduljon vagy kérjen tájékoztatást ezekről.
12. Teendők, ha munkanélkülivé válik
Ha befejeződik a munkaviszonya, választhat, hogy marad-e az adott tagállam munkaerőpiacán, vagy egy másik országban próbál állást találni. A munkaerő szabad áramlásának elősegítése érdekében a munkavállaló egy másik tagállam területén szabadon vállalhat munkát ugyanolyan feltételek szerint, mint amelyet a fogadó állam saját állampolgárainak biztosít. A magyar állampolgárok, ha más tagállamban végeztek munkát, jogosultak a munkaviszony megszűnése után álláskeresési (munkanélküli) ellátásért folyamodni abban a tagállamban, ahol dolgoztak, ha ez volt az utolsó munkavégzésük helye, méghozzá ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott tagállam állampolgárai.
Minden országban más szabályok vonatkoznak a munkanélküli ellátásokra. A jogosultság általában attól függ, hogy a munkanélkülivé válást megelőzően mennyi időt töltött az illető munkaviszonyban, illetve mennyi volt az átlagkeresete. Ahhoz, hogy valaki munkanélküli ellátást kapjon valamely EU/EGT-tagállamban, az ott meghatározott feltételeknek meg kell felelnie. Kérheti egy másik tagállamban munkaviszonyban vagy biztosításban töltött idő beszámítását is.
Nagyon fontos, hogy az álláskereső a munkaviszony megszűntével kérje a munkavégzés helye szerinti állam foglalkoztatási szervétől az
U1-es nyomtatvány kiállítását, és azt az álláskeresési ellátás iránti kérelemhez csatolja, mert a hivatalból történő beszerzés nagyon sok időt vehet igénybe, és az ellátás folyósítása ennek megfelelően elhúzódhat.
Úgy érzi, hiányzik valami? Jelezze nekünk!
Amennyiben úgy véli, hogy az uniós munkavállalásához nem talált itt elegendő és megfelelő minőségű információt, esetleg további kérdései lennének, kérjük jelezze nekünk írásban az
eures@lab.hu címen. Köszönjük a segítségét!