Nagy különbségek tapasztalhatók az egyes EU-tagországok szociális biztonsági rendszerei között azt illetően, hogyan szervezik meg területükön az ellátásokat, valamint az egészségügyi és más társadalombiztosítási szolgáltatásokat.Az európai uniós szabályok csak azt határozzák meg, hogy két vagy több ország érintettsége esetén a munkavállaló melyik ország szociális biztonsági rendszerébe tartozik.
Ön egy adott időben egyszerre csak egy ország társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik, akkor is, ha egyszerre több országban végez munkát, és csak ebben az országban köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Az adott országnak a külföldi munkavállalót ugyanolyan elbánásban kell részesítenie, mint saját állampolgárait.Főszabályként a munkavállaló annak az országnak a társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, ahol dolgozik. Amennyiben több államban is dolgozik, az alapelv annak az államnak a meghatározása, amellyel a legszorosabb kapcsolatban áll.
Azt, hogy pontosan milyen ellátások illetik meg, számos országban befolyásolhatja, hogy milyen hosszú időn keresztül fizetett járulékot az adott országban.Az országnak, ahol ellátást igényel, mindazokat az időszakokat figyelembe kell vennie, amelyek során más EU-tagállamokban dolgozott, illetve járulékot fizetett. Ezeket az időszakokat a kérdéses országnak úgy kell tekintenie, mintha végig ott rendelkezett volna biztosítással.
Valamennyi tagország társadalombiztosítási rendszeréről az EURES portál Élet és munka rovatán belül részletes magyar nyelvű tájékoztatatót olvashat.
Társadalombiztosítási kötelezettség
A külföldi munkaviszony társadalombiztosítási bejelentéssel jön létre, ez a munkáltató kötelezettsége. Mindenképpen ellenőrizze személyesen a külföldi társadalombiztosítási szervnél, hogy megtörtént-e a bejelentés (munkakör, járulékok, óraszám).
Amint egy másik EGT tagállamban biztosítottá válik, 15 napon belül töltse ki az OEP honlapján megtalálható „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban biztosított személy" című nyomtatvány, és küldje el az illetékes magyarországi kormányhivatalnak. (A bejelentő lap megerősítéseként szolgálhat, de nem kötelező elem az EGT-partner által kiállított E 104 nyomtatvány.) Amennyiben van ügyfélkapu hozzáférése, a külföldi társadalombiztosításáról szóló bejelentést online úton is elvégezheti.
Amennyiben szeretné, hogy Magyarországon is teljes körű egészségügyi ellátásra legyen jogosult - és az adott tagállam eljárása ezt engedi -, kérheti az adott tagállam illetékes szervétől az E106 (S1) nyomtatvány kiállítását, s azt megküldheti a kormányhivatalnak, ahol újra érvényesítik a TAJ-számát. Mielőtt külföldre indulna munkát vállalni, keresse fel a lakóhelye szerinti illetékes társadalombiztosítási szervet, és tájékozódjon a részletekről.
Európai Egészségbiztosítási kártya
A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel, egy másik tagállamban vagy szerződő államban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe bizonyos – orvosilag szükséges – egészségügyi szolgáltatásokat. Ezen ellátásokra való jogosultság az Európai Egészségbiztosítási Kártyával igazolható.
Egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak. A szolgáltatás orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el, ennek megfelelően a Kártyával közvetlenül az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni.
A Kártyát az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv adja ki kérelemre, a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek részére. A hatóság ügyfélszolgálatán személyesen vagy írásban igényelhető, kiadása térítésmentes, a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes. A kártya kiegészíti, de nem helyettesíti a magán utasbiztosítást.
További információ a kártya használatáról és igényléséről
A kiküldött munkavállalók speciális helyzete
A külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló olyan személy, aki rendszerint az egyik államban áll alkalmazásban, de akit az őt alkalmazó vállalkozás ideiglenesen egy másik államba küld dolgozni. A kiküldetés maximális időtartama huszonnégy hónap. Külföldi kiküldetésben lévő munkavállalókra az alábbi feltételek vonatkoznak:
Kiküldöttként továbbra is abban az államban rendelkezik biztosítással, ahol rendes esetben alkalmazásban áll, ami azt jelenti, hogy járulékait továbbra is ezen állam szociális biztonsági rendszerének fizeti be. Ezt egy A1 jelű nyomtatvány igazolja, amelyet a kiküldő állam (az az állam, ahol rendes esetben alkalmazásban áll) intézményétől kell beszereznie. Jogosult a természetbeni betegségi ellátásokra Európai Egészségbiztosítási Kártyával abban az államban, ahova kiküldetése szól, függetlenül attól, hogy lakóhelyét áthelyezte-e oda vagy sem, de csak orvosilag indokoltra.
Családi ellátásokra viszont abban az államban jogosult, ahol eredetileg is biztosítással rendelkezett, függetlenül attól, melyik államban található családtagjainak lakóhelye.
Munkanélküliség esetén abban az államban jogosult munkanélküli-ellátásokra, ahol rendes esetben alkalmazásban áll, ugyanakkor, ha lakóhelyét áthelyezte a kiküldetés helye szerinti államba, ez utóbbi országtól is igényelhet munkanélküli-ellátásokat.
Családi ellátások
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet. Tehát ugyanarra az időszakra vonatkozóan és ugyanazon családtag után nem részesülhet kétszeresen családi ellátásokban. Vannak elsőbbségi szabályok, amelyek az egyik állam által nyújtott ellátások felfüggesztéséről rendelkeznek, a családi ellátások folyósításában elsősorban illetékes másik állam által nyújtott ellátások összegének erejéig.
Ha az A államban nyújtott családi ellátások összege meghaladja az ellátások folyósításáért elsősorban felelős B államban nyújtotta, akkor A állam a két ellátás közti különbségnek megfelelő kiegészítést fizet.
Az elsőbbségi szabályok a következők: a foglalkoztatás vagy önálló vállalkozás alapján ellátásokat nyújtó állam megelőzi a nyugdíj vagy lakóhely alapján ellátásokat nyújtó államot. Olyan esetekben, amikor a családi ellátások alapja mindkét államban a foglalkoztatás vagy az önálló vállalkozás, az az állam élvez elsőbbséget, ahol a gyermekek lakóhelye található, feltéve hogy az egyik szülő ott dolgozik, egyébként pedig az az állam felelős, ahol a legmagasabb összeget folyósítják.
A szabályok gyakorlati alkalmazása gyakran az egyedi eset körülményeitől függ: bővebb tájékoztatásért a Magyar Államkincstárhoz fordulhat.
Nyugdíj
Amikor eléri a nyugdíjas kort, minden olyan tagállam, ahol biztosítási időszakkal rendelkezett, köteles nyugdíjat folyósítani. Az egyes tagállamok által folyósított összeg az adott államban betöltött biztosítási idő hosszának függvénye. A tagállamok szociális biztonsági rendszerei nincsenek összehangolva, következésképpen a nyugdíjkorhatár tagállamonként eltér.
Ha több tagállamban vállalt munkát, nyugdíját a lakóhelye szerinti államban kell igényelnie, kivéve, ha soha nem dolgozott abban az államban. Utóbbi esetben annál az államnál kell benyújtania az igénylést, ahol legutóbb dolgozott. A nyugdíjigénylés intézését egy (rendszerint a lakóhelye szerinti államban lévő) „kapcsolattartó intézmény” fogja irányítani.
Ha az egyik tagállamban betöltött biztosítási időszak nem elég hosszú a nyugdíjra való jogosultsághoz, összesíteni kell a más országokban betöltött biztosítási időszakokkal. Ha egy tagállamban kevesebb, mint egy évig volt biztosított, egyedi szabály vonatkozhat Önre, mivel egyes tagállamok a rövid időszakok után nem folyósítanak nyugdíjat.
Példa
A munkavállaló az alábbi biztosítási időszakokkal rendelkezik:
„A” tagállamban tíz év biztosítás, „B” tagállamban húsz év biztosítás, „C” tagállamban öt év biztosítás. Ez azt jelenti, hogy összességében harmincöt év biztosítási időszakot töltött be, mielőtt elérte a nyugdíjkorhatárt. Az első tagállam ki fogja számítani, milyen összegű nyugdíjra volna jogosult harmincöt év biztosítási időszak után az érintett államban. Mindezek alapján a tényleges biztosítási időszaknak megfelelő összeget fogja megkapni, vagyis a teljes összeg 10/35-öd részét. „B” tagállam hasonló módon kiszámítja a 25/35-öd részét annak az összegnek, melyre harmincöt év biztosítás után jogosult lenne. Végezetül „C” tagállam az 5/35-öd részét folyósítja annak az összegnek, melyre harmincöt év biztosítás után jogosult lenne. További információért a nyugdíjhatósághoz fordulhat!
Letölthető kiadványok:
Az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz kapcsolódó jogok
Nyugdíjjogosultságok, amennyiben Ön több európai országában is élt