7. ADÓZÁS ÉS PÉNZÜGYEK


Adóazonosító jel, adókártya igénylése

Ha jövedelemadó köteles bevételt szerez, adóazonosító jellel kell rendelkeznie.

Az adókedvezmény, adómentesség igénybevételének, bankszámlanyitásnak és ingatlan adásvételnek is feltétele az adóazonosító jel közlése.

Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazonosító jel, mely nyilvántartásba bekerülő adóalanyok részére adóigazolványt (adókártyát) kell kiállítani.

  • Ha adóazonosító jellel még nem rendelkezik, javasolt, hogy a jövedelem megszerzése előtt kezdeményezze annak igénylését, mivel ennek hiányában a kifizetés megtagadható.
  • Abban az esetben, ha a külföldre távozáskor adókártyáját az adóhatóság részére visszaszolgáltatta vagy az időközben megrongálódott, megsemmisült és új adókártyára lesz szüksége Magyarországon, azt újra kell igényelnie.

Amennyiben gyermeke külföldön született, a hazatelepülést követően, az egyes kedvezmények, juttatások igénybevétele érdekében a gyermek részére is adóazonosító jelet kell igényelni.

Milyen lépéseket tehet meg akár külföldről is, mielőtt hazatérne?

Adóazonosító jel, valamint az adókártya igénylésére minden magánszemély jogosult.

A kérelem előterjesztése a „Magánszemély adóazonosító jelének, vámazonosító számának egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez és a levelezési cím bejelentéséhez" elnevezésű 'T34-es adatlapon történik.

Milyen főbb ügyintézési lépésekre számíthat?
Az adóigazolványt az Ön által benyújtott 'T34-es adatlap alapján állítják ki.

Az adóigazolvány kiadása díjmentes:

  • első alkalommal, valamint
  • adatmódosítás,
  • gyártási hiba,
  • postázás miatti sérülés,
  • eltulajdonítás esetén illetőleg,
  • ha azt nem kapta meg.

Elvesztés, megsemmisülés vagy megrongálódás esetén igazgatási szolgáltatás díjat kell fizetni.

Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?
Nem szükséges, az adóazonosító jel és adókártya igényléséhez kizárólag a lakcímnyilvántartó szerv által bejegyzett személyi és lakcímadatok szükségesek.

Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?
Az adóazonosító jel képzése és az adókártya gyártása az állami adóhatóság feladatát képezi és az ügyben a NAV bármelyik adó- és vámigazgatósága eljárhat.

További tájékoztatók és kiadványok a témában

A 'T34-es űrlap elérhető a NAV honlapján a  https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/ link alatt, a nyomtatvány ügyfélkapu megléte esetén elektronikusan, illetőleg kinyomtatott formában személyesen vagy postai úton is megküldhető.

Az adókártya igényléséhez online módon időpont is foglalható a NAV honlapján.

Jövedelmek utáni személyi jövedelemadó kötelezettség Magyarországon

Ha hazatelepül, akkor év közben megváltozik az adóügyi illetősége, hiszen a hazatérését követően Magyarországgal lesz adózási szempontból a legközelebbi kapcsolata.

Az adóügyi illetőségváltás jelentőséggel bír, mert:

  • a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége Magyarországon kizárólag a belföldről származó vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján Magyarországon adóztatható jövedelemre terjed ki.

A magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyek adókötelezettsége valamennyi jövedelemre kiterjed, függetlenül attól, hogy az belföldről vagy külföldről származik.


Milyen lépéseket tehet meg akár külföldről is, mielőtt hazatérne?
Előzetesen külföldről is tájékozódhat a személyi jövedelemadóval kapcsolatos szabályokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.

Milyen főbb ügyintézési lépésekre számíthat?

  • Azon külföldön megszerzett, külföldön adóköteles jövedelmeit, melyek abban az időszakban keletkeztek, amikor még külföldi adóügyi illetőséggel rendelkezett, Magyarországon nem kell bevallania. A hazatelepülését megelőzően célszerű felkeresni a külföldi állam adóhatóságát a külföldön adóköteles jövedelemmel kapcsolatos kötelezettségek (pl.: adóbevallás, pótlólagos adófizetés vagy esetleges adóvisszatérítés) tisztázása érdekében.
  • A hazatelepülését követően magyar adóügyi illetőségűvé válik, így az ezt követően Magyarországon szerzett jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek. A Magyarországon adóköteles jövedelem után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetni.
    Az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje az adóévet követő év május 20-a.

Ha magyar adóügyi illetőségű magánszemélyként valamely külföldi államban is jövedelemre tesz szert, és

  • az adott állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye,
    • akkor a külföldön megszerzett, az egyezmény alapján Magyarországon nem adóztatható (mentesített) jövedelmet a személyijövedelemadó-bevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetni, feltéve, ha a jövedelmet az összevont adóalapba be kellene számítani (pl. bér, önálló tevékenységből származó jövedelem),
    • ha a jövedelem az egyezmény alapján Magyarországon adóztatható, akkor a magyar szabályok szerint kell megállapítani a bevétel, az esetlegesen levonható költség és a jövedelem összegét, illetve az adókötelezettséget. Egyes jövedelemtípusok esetén (pl.: osztalék) az egyezmény lehetővé teszi, hogy a jövedelmet kifizető állam (ún. forrás ország) és a magánszemély illetősége szerinti állam is adóztassa a jövedelmet. Ez esetben – az egyezmény rendelkezései szerint – a külföldön megfizetett adó teljes összege vagy egy része beszámítható a magyar adófizetési kötelezettségbe.
  • az adott állammal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor ezt a jövedelmet be kell vallani, és
    • a külföldön is adózott összevonás alá eső jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százaléka, legfeljebb a jövedelem 15 százaléka levonható az adóból,
    • a külföldön is adózott külön adózó jövedelem (pl. ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, osztalék, kamat) esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó, de az adóalap után legalább 5 százalék adót Magyarországon is kell fizetni.
  • Ha magyar adóügyi illetőségű magánszemélyként külföldön is jövedelemre tesz szert, akkor a kettős adóztatás elkerülése érdekében a külföldi adóhatóság is kérheti illetősége igazolását.

Az illetőségigazolás a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítható, ha a nyomtatvány angol nyelvű vagy két-, vagy többnyelvű, de teljes körű angol nyelvű szöveget tartalmaz, vagy a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását.

Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?

  • Célszerű a hazatelepülését megelőzően a külföldi adóhatóságtól illetőségigazolást beszereznie, mert Magyarországon ennek birtokában tudja igazolni, hogy egyes jövedelmei után miért külföldön adózott.

Minden, a külföldön megszerzett jövedelmeivel és az adózással kapcsolatos dokumentumot (pl. külföldi adóbevallást, munkáltatói/kifizetői igazolást, bankszámla-kivonatot) meg kell őriznie az adó megállapításához való jog elévüléséig (5 évig), mert azokat az állami adó- és vámhatóság is megvizsgálhatja ellenőrzése során.

Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?

  • A külföldi adófizetéssel és adóbevallással kapcsolatos szabályokról az adott állam adóhatóságánál érdeklődhet.
  • A magyarországi adófizetési szabályokkal kapcsolatos kérdéseivel a NAV-hoz fordulhat.

Illetőségigazolást – néhány kivétellel – a NAV bármely ügyfélszolgálatán kérhet.

További tájékoztatók és kiadványok a témában

  • A tájékozódást segíthetik a NAV honlapján megtalálható információs füzetek és tájékoztatók
  • A NAV a rendelkezésére álló munkáltatói, kifizetői adatok alapján elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától az ügyfélkapun keresztül elérhetővé teszi a magánszemélyek részére a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét (elérhetőség: http://nav.gov.hu/nav/szja/szja).

    Ezt ki kell egészíteni azokkal a külföldről származó jövedelmekkel, amelyek
    • belföldön (is) adókötelesek (egyezmény alapján vagy egyezmény hiányában) (pl.: külföldi bankszámla kamata, külföldi részvény után fizetett osztalék),
    • a magánszemély belföldi adóügyi illetőségének időszakában keletkeztek és az egyezmény alapján külföldön adóztathatóak (az adó alól Magyarországon mentesítettek) és egyébként összevonás alá eső jövedelemnek minősülnek (pl.: külföldi munkáltatótól származó külföldön végzett munkáért kapott munkabér, külföldön végzett  önálló tevékenységből származó jövedelem).
  • Az IGAZOL nyomtatvány a NAV honlapján elérhető.
  • Az illetőségigazolás igényléséhez online módon időpont is foglalható a NAV honlapján.

Milyen állami vagy egyéb kedvezmények, támogatások állnak rendelkezésére?

·         önkéntes kölcsönös pénztár tagja,

·         rendelkezik nyugdíj-előtakarékossági számlával,

·         rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel.

Kettős adóztatás

 

Amennyiben egy magánszemély egy országban él, de egy másik országból származik jövedelme, akkor könnyen előfordulhat, hogy mindkét ország adót vet ki az adott jövedelemre. Leegyszerűsítve ezt nevezzük kettős adóztatásnak.

Ez lehet a helyzet például akkor, ha az adott magánszemély:

Noha a fenti esetekre is érvényes, hogy a magánszemélyre az adóügyi illetőség helye szerinti ország adószabályai vonatkoznak, előfordulhat, hogy a másik országban is adót kell fizetnie. Az illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból szorosabb kapcsolatban, azaz melyik állammal szemben tartozik elsősorban adókötelezettséggel. Tehát az illetőség nem azonos az állampolgársággal.

A magánszemély tényleges illetőségét egyrészt az illetőségre vonatkozó magyar jogszabályok, másrészt az érintett másik államban érvényes illetőségre vonatkozó előírások, harmadrészt a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény szabályai együttesen határozzák meg.

Amennyiben egy magánszemély mind a magyar, mind pedig egy külföldi ország joga alapján illetőséggel rendelkezik, akkor a Magyarország és az érintett másik ország között fennálló adóegyezmény illetőség szabályozására vonatkozó cikkét kell segítségül hívni, hogy megállapítsuk, az adott egyezmény alkalmazásában hol bír a magánszemély illetőséggel. Leegyszerűsítve melyik országgal áll szorosabb kapcsolatban adózási szempontból.

Az adóegyezmények általában a következő sorrendet követik a magánszemélyek adóügyi illetőségének meghatározásában:

  1. Abban az esetben, ha a magánszemély mindkét államban az államok belső joga alapján illetőséggel bír, akkor elsődlegesen az állandó lakóhely kérdését kell megvizsgálni. Ha mindkét államban van a magánszemélynek állandó lakhelye, tovább kell folytatni a vizsgálatot.
  2. Meg kell állapítani, hogy melyik államban található az érintett személy létérdekeinek központja. Ez azt a helyet jelenti, amelyhez a magánszemélyt a szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok kötik. Ilyen kapcsolat elsősorban a jövedelemszerzés, így a munkavégzés, a vállalkozás helye. Ugyancsak ilyen kapcsolat a családi, szoros baráti, kulturális, nemzeti kapcsolat is.
  3. Ha a létérdek központja nem állapítható meg, illetve a magánszemély egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, a szokásos tartózkodási helyet kell górcső alá venni.
  4. Amennyiben mindkét államban van vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye az érintett magánszemélynek, az állampolgárság a mérvadó.
  5. Ha a magánszemély mindkét államnak vagy egyiknek sem az állampolgára, az illetőség kérdésében a két állam illetékes hatóságai kölcsönös egyeztető eljárás keretében döntenek.

Fontos ügyelni arra, hogy a magánszemély körülményeinek változásával az illetősége is változhat, akár egy adott adóéven belül is. Ez természetesen azzal a következménnyel is jár, hogy az illetőségváltás előtt és után megszerzett jövedelem adókötelezettsége eltérő. Az irányadó szabályokat mindig az adott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény tartalmazza.

A kettős adóztatás elkerülésének módszerei:

Amennyiben egy adózó nem csak illetőségének országából szerez jövedelmet, hanem külföldről is, úgy felmerülhet, hogy ugyanazt a jövedelmet a jövedelemszerzés helyén és illetőségének államában is megadóztatják. Ennek elkerülése érdekében az egyezményben rögzített szabályok szerint a kettős adóztatást a szerződő államok elkerülik.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények különböző jövedelemtípusok tekintetében határozzák meg, hogy melyik országnak van adóztatási joga, vagyis melyik államban kell adókötelezettséget teljesítenie az adózónak. Az egyezményekben szereplő legfontosabb jövedelemkategóriák a nem önálló munkából származó jövedelem, a vállalkozási nyereség, az osztalék, a kamat, jogdíj, illetve az ingatlan hasznosításából származó jövedelem. Az adóegyezmények azonban azt nem határozzák meg, hogy az adott jövedelem milyen módon válik adókötelessé az adóztatásra jogosult államban. Ez az adott állam belső joga alapján állapítható meg.

Magyarország több mint nyolcvan állammal – ezen belül az Európai Unió összes államával – kötött ilyen megállapodást. A nemzetközi egyezmények magyar jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jog részévé. A jelenleg hatályos egyezmények listáját a NAV oldalán találja meg.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek köszönhetően az esetek többségében az adózónak nem kell ugyanazon jövedelme után két országban is adóznia.

A kettős adóztatás elkerülésének két módszere:

  1. az adott jövedelmet (amit a jövedelem forrásának országa megadóztat), vagy
  2. mentesítik az illetőség országában az adóztatás alól, vagy engedik a külföldön megfizetett adót beszámítani a belföldi adóba.

Munkabér esetében ez az alábbiak szerint alakulhat:

  • számos kétoldalú adóegyezmény értelmében a munkavégzés helye szerinti országban fizetett adó összegét beszámítják a magánszemély illetősége szerinti országban fizetendő adóba;
  • más esetekben a munkavégzés helye szerinti országban keresett jövedelmet csakis a kérdéses ország adóztathatja meg, tehát a kérdéses jövedelem adómentességet élvez a magánszemély illetőségének országában. Az irányadó szabályokat mindig az adott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény tartalmazza. Magyarország az adóegyezményeiben ezen második módszert alkalmazza.

Amennyiben az országok eltérően értelmezik az adóegyezményeket és emiatt a kettős adóztatás fennmarad, úgy az adózónak lehetősége van, ún. kölcsönös egyeztető eljárást kezdeményeznie.

A kölcsönös egyeztető eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, amelynek keretében a szerződő államok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak egymással annak érdekében, hogy egyedi ügyekben a magyarországi és más államokbeli adózást érintő megállapodásra jussanak. Ennek lefolytatására Magyarországon – szokásos piaci árral kapcsolatos vitarendezést leszámítva – a Pénzügyminisztérium jogosult.

 

Európai Unión kívüli harmadik országból behozott készpénz bejelentési kötelezettsége

Az Európai Union kívüli harmadik országból történő hazatelepüléskor, ha Ön 10 000 euró vagy azt meghaladó összegű készpénzzel (akár különböző pénznemekben), vagy ennek megfelelő összértékű, készpénz-helyettesítő eszközzel (értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk stb.) kíván belépni az Európai Unió területére, akkor a vámhatóságnak köteles erről írásban nyilatkozatot tenni.


Bejelentési kötelezettség alá eső pénzeszközök:

  • valuta - bankjegyek és pénzérmék, amelyek csereeszközként forgalomban vannak pl.: magyar forint, euró, angol font, amerikai dollár, bolgár leva, lengyel zloty, román lej, izraeli sékel… stb.;
  • átruházható értékpapírok, pénzügyi eszközök, amelyek vagy fiktív kedvezményezett részére – korlátozás nélkül – bemutatóra szólnak, vagy olyan jellegűek, hogy tulajdonjoguk az átadással kerül átruházásra;
  • aláírt, de a kedvezményezett nevét nem jelző hiányos értékpapírok, pl.:
  • utazási csekk;
  • csekk,
  • váltó  
  • fizetési megbízás.

A készpénz-bejelentési kötelezettség nem vonatkozik: 

  • a nemesfémekre;
  • az aranyra;
  • a drágakövekre;
  • az olyan valutára, amely már nem minősül érvényes fizetőeszköznek;
  • a régi érmékre (gyűjtőknek szánt érmék) és a nemesfémből készült érmékre;
  • a nem átváltható bankjegyekre és pénzérmékre;
  • az elektronikus kártyákra.

Miért van az utasnak készpénz-bejelentési kötelezettsége az Európai Unió külső határain
A külső határokon fellépő készpénz-bejelentési kötelezettség az Európai Unió pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni stratégiájának szerves része.

Készpénz-bejelentés
A készpénz-bejelentési kötelezettségnek az utas írásban köteles eleget tenni meghatározott formában, az Európai Unió tagállamaiban egységesen alkalmazott készpénzbejelentő-nyilatkozaton. A letölthető nyilatkozat több nyelven  nyújtható be.

Figyelem: Fentiek mellett az Európai Unió néhány tagállamában léteznek külön ellenőrzési és nyilatkozattételi előírások az európai unión belüli készpénzforgalomra. Erről érdemes tájékozódni az utazás során érintett országok magyarországi diplomáciai képviseletein.

Mi történik, ha az utas nem tesz eleget készpénz-bejelentési kötelezettségének?
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szabályozó 

1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény alapján, aki a nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti, annak terhére a nála lévő pénzösszeg 10%, 30%, 50%-nak megfelelő összegű bírság kerül kiszabásra (az összeg nagyságától függően). A bírság helyszínen történő megfizetésével kapcsolatos intézkedéséket a vámhatóság kezdeményezi. Amennyiben a bírság a helyszínen nem kerül megfizetésre, az annak megfelelő összeget a vámhatóság jogosult és köteles visszatartani. Továbbá pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a készpénz büntetendő cselekményből való származására utaló körülmények esetén, valamint a készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság jogosult a készpénz 80%-át 30 napig visszatartani.

Alternatívaként pénzét át is utalhatja. Ilyen esetben a bank tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségnek.

Milyen lépéseket tehet meg akár külföldről is, mielőtt hazatérne?
A készpénz bejelentésére szolgáló adatlap az internetről letölthető és előre kitölthető, így belépéskor gyorsabban elvégezhető a szükséges adminisztráció.

Milyen főbb ügyintézési lépésekre számíthat?
A készpénz bejelentésére szolgáló adatlapot az utasnak kell kitöltenie (amennyiben ezt előre nem tette meg) két példányban, melynek adattartalma – néhány perc alatt – rögzítésre kerül a kapcsolódó informatikai rendszerben. Ezt követően a készpénzösszeg bemutatására (ellenőrzésére) kerül sor, melynek végeztével az utas egy példányt megkap a bejelentő adatlapból. Ezzel befejeződik az ellenőrzés.

Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?
Nem. Ugyanakkor jó tudni, hogy egyes harmadik országokban a készpénz kivitele is bejelentés köteles, az ottani jogszabályoknak megfelelően.

Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?
Európai Unió külső vámhatárán lévő határátkelőhelyen működő vámhivatal, ahol átlépi a határt.

További tájékoztatók és kiadványok a témában

A készpénz bejelentő nyilatkozat letölthető a NAV oldaláról.​

További információ megtalálható az Európai Bizottság Adózási és Vámunió Főigazgatóság hivatalos honlapján

NAV Ügyfélszolgálatának és Váminformációs Szolgálatának elérhetőségei.

​ 




​Vissza a tartalomjegyzékhez

​