10. OKTATÁS, ISKOLÁZTATÁS
Óvodás gyermek hazatérése külföldről
Magyarországon az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Bizonyos esetekben felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
Amennyiben a gyermek a külföldre való távozás előtt még nem volt óvodába beíratva, úgy kötelező felvételt biztosító óvodáról a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes jegyző tud felvilágosítást adni.
Iskolás tanuló hazatérése külföldről
A külföldön tartózkodó tanuló visszatérését követően, a külföldön szerzett bizonyítványa alapján folytathatja tanulmányait. A külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása annak az oktatási intézménynek a hatásköre, amelyben a kérelmező a tanulmányait folytatni szándékozik. A tanulmányok beszámításáról szóló igazgatói döntéskor többféle intézményvezetői döntés elképzelhető. Az igazgató a tanuló külföldi tanulmányaitól függően határozhat úgy, hogy különbözeti vizsgát, vagy osztályozó vizsgát ír elő, ezek időpontját is maga határozza meg. Az igazgató dönthet arról is, hogy az adott évfolyamot a tanulónak meg kell ismételnie.
A különbözeti vizsga előírása akkor szükséges, ha a tanuló másik típusú iskolában kívánja a hazatérést követően folytatni a tanulmányait, mint amilyenben eredetileg Magyarországon tanult. Az előírt különbözeti vizsgát az iskola a tanév során bármikor megszervezheti. Arra is lehetőség van, hogy a tanuló halasztást kapjon a vizsga letételére. Ebben az esetben a tanuló már a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait, azzal, hogy az engedélyezett határidő lejártáig sikeresen teljesítenie kell az alacsonyabb iskolai évfolyamra megállapított követelményeket.
Az osztályozó vizsga célja a félévi és a tanév végi osztályzat megállapítása a külföldön nem tanult tantárgyakból (pl. magyar nyelv és irodalom, történelem). Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik, kivéve, ha a tanulónak engedélyezték, hogy egy tanév alatt több évfolyam követelményeit teljesítse. Azokból a külföldön tanult, és eredményesen teljesített tantárgyakból, amelyekből a tanuló elsajátította a hazai tanterv szerinti követelményeket, a tanuló további számonkérésre nem kötelezhető. Osztályozó vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsga követelményeit, részeit és az értékelés szabályait – az erre vonatkozó miniszteri rendelet mellett – minden iskola a saját pedagógiai programjában határozza meg.
Érettségi vizsgák
Ha a hazatérő középiskolai tanulmányait magyarországi középiskolában fejezi be, akkor a középiskolai tanulmányok befejezése után tehet magyar rendszerű érettségi vizsgát, illetve szerezhet érettségi bizonyítványt.
Ha valakinek külföldön szerzett érettségi vizsgabizonyítványa van, akkor az első lépés annak megvizsgálása, hogy az Magyarországon is elfogadható-e érettségi bizonyítványként. Erre vonatkozóan az érdeklődők számára az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) tud segítséget adni.
Ha elfogadható, akkor a magyarországi érettségi vizsgarendszer nyitva áll arra, hogy az érettségi bizonyítvány tulajdonosa bármelyik érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát/vizsgákat tegyen.
A magyarországi érettségi rendszer sajátossága ugyanis, hogy az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkezők számára lehetőséget biztosít vizsgaeredményeik javítására. Erre általában akkor van szükség, ha valaki a felsőoktatásban kíván továbbtanulni, és nem rendelkezik az általa választott szakra való felvételhez szükséges vizsgaeredménnyel, vagy a már meglévő vizsgaeredményein – a felvételi esélyeinek növelése érdekében – javítani kíván.
Érettségi vizsgát – a vizsgázó igényei szerint – középszinten vagy emelt szinten lehet tenni. A vizsgák – néhány speciális vizsgatárgytól eltekintve – írásbeli és szóbeli vizsgarészből állnak. A vizsgakövetelmények nyilvánosak, és mindenki számára elérhetőek. A felkészüléshez a vizsgakövetelményeken kívül segítséget nyújthatnak még a korábbi évek írásbeli feladatsorai.
Az érettségi vizsgák letételére minden évben két vizsgaidőszak áll rendelkezésre, a május-júniusi, és az október-novemberi.
Nyelvvizsgák
A gyermekek már korai életkortól, akár az óvodában megkezdhetik az idegen nyelvek elsajátítását. Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán elkezdődik, azonban már 1–3. évfolyamon is megkezdhető az idegennyelv-tanulás, ha az iskolában adottak ehhez a feltételek. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol, a német, a francia és 2014-től a kínai is lehet – biztosítani kell, hogy azt a tanulók a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák.
Aki nyelvvizsgára szeretne jelentkezni, annak érdemes ismernie az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapját, ahol teljes és áttekinthető kínálatot talál a Magyarországon elfogadott, államilag elismert, vagyis akkreditált nyelvvizsgákból. Ezek azok a vizsgák, amelyeknek bizonyítványai szerepet játszanak a felsőoktatási felvételinél, egyes pályázati jelentkezéseknél vagy éppen a felsőoktatási kimenetnél, a diploma megszerzésének előfeltételeként.
Legkorábban abban az évben lehet jelentkezni a vizsgára, amelyben a vizsgázni szándékozó betölti a 14. életévét. Vizsgára a vizsgaközpontoknál vagy azok vizsgahelyeinél lehet jelentkezni, ezek listája megtalálható a fenti honlapon. A jelentkezés a legtöbb esetben online is történhet, a vizsgadíj utalható, külföldről nyilván ez az előnyösebb, ez szerepet játszhat a vizsgaközpont kiválasztásánál.
A vizsga lehet egynyelvű vagy kétnyelvű (a honlapokról elérhető mintafeladatsorok kipróbálásával könnyebb a választás), le lehet tenni a vizsgát egyben – vagyis a szóbeli és írásbeli vizsgát egy adott központnál egy vizsgaidőszakon belül -, de lehet külön is az írásbelit és a szóbelit. A jelentkezésnél ezt jelölni kell.
Vannak Magyarországon fejlesztett vizsgák (ELTE, Pécsi Egyetem stb.) és vannak külföldi vizsgák is, amelyeknek van magyarországi képviselete (Goethe Intézet, Osztrák Intézet, British Council stb.). A külföldi vizsgák egy ponton különböznek a magyarországi fejlesztésűektől, adnak külföldi bizonyítványt is. A lényeget tekintve azonban nincs különbség, egy az európai normák szerint meghatározott szintezésben (alapfok = B1, középfok = B2, felsőfok = C1) standardizált módon mérik a nyelvtudást, és sikeres vizsga esetén egy „keményfedeles" bizonyítvánnyal igazolják ezt.
A külföldi nyelvvizsgák esetében csak a 2000. január 1. után szerzett bizonyítványok honosíthatók. A nyelvvizsga-bizonyítványok továbbá csak abban az esetben honosíthatók, ha a vizsgázó a vizsga évében a 14. életévét betölti.
A felsőfokú képzések és a megszerezhető oklevelek típusai
A felsőoktatási intézmények mind a három képzési ciklusban – az alapképzés, a mesterképzés, amelyet lehet osztatlan formában is hirdetni, és a doktori képzés – folytathatnak képzést. A képzések nem különböznek intézménytípus szerint.
A felsőoktatási intézmények – a fentiek mellett – felsőfokú végzettségi szintet nem nyújtó felsőoktatási szakképzést és szakirányú továbbképzést is folytathatnak, valamint az élethosszig tartó tanulás keretében felnőttképzést is szervezhetnek.
Felsőoktatási felvételi
Lehet jelentkezni külföldről magyar felsőoktatási intézménybe?
Természetesen a magyar felsőoktatási intézmények örömmel várják azokat a magyar fiatalokat is, akik valahol külföldön élnek és úgy döntenek, hogy itt folytatnak felsőfokú tanulmányokat. Ezt megtehetik természetesen magyar nyelven, de ma már egyre több magyarországi egyetem felkészült arra, hogy idegen nyelven, többségében angolul vagy németül is oktassa a magyar és nem magyar állampolgárokat.
Érdemes magyarországi tanulmányokat választani azoknak is, akik több-kevesebb ideje máshol élnek, mivel az oktatás színvonala a legtöbb egyetemen, szakon megfelel a nemzetközi elvárásoknak, az itt szerzett tudás kiválóan hasznosítható bárhol a világban.
A magyar felsőoktatási felvételi rendszer
A legfontosabb, amit tudni kell, hogy alapvetően nincs felvételi vizsga, az alapképzésre, osztatlan mesterképzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezőket a középiskolai tanulmányaik és az érettségi eredményeik alapján rangsorolják. Ez vonatkozik azokra is, akik külföldön, vagy külföldi rendszerű középiskolában tanultak és érettségiztek. A jelentkezők számára a legfontosabb tudnivalókat évente a felsőoktatási felvételi tájékoztató foglalja össze, amelyben külön fejezet foglalkozik a külföldi érettségivel jelentkezőkkel.
Jelentkezés a központi felsőoktatási felvételi eljárás keretében
Magyarországon a magyar nyelvű képzésre és a magyar állampolgárok számára hirdetett idegen nyelvű képzésekre központi felsőoktatási felvételi eljárás keretében lehet jelentkezni, amelyet az Oktatási Hivatal bonyolít le.
A felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési szabályait és hasznos tudnivalóit a Felvi.hu hivatalos honlapon megjelenő elektronikus kiadvány tartalmazza, a hozzá kapcsolódó alkalmazások pedig segítenek eligazodni a felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzési lehetőségek között.
A magyarországi központi felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezni kizárólag elektronikusan lehet, az E-felvételi szolgáltatáson keresztül. Az E-felvételit a honlapon történő regisztráció után lehet használni.
Minden jelentkezőnek különböző dokumentumokat kell feltöltenie a jelentkezéséhez, amelyekkel bizonyítja megfelelő előképzettségét, középiskolai tanulmányi eredményét, érettségi eredményeit, a többletpontra való jogosultságát stb. Minden képzési területen és szakon a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló hatályos jogszabályban meghatározott pontszámítási módszerekkel kerülnek meghatározásra – az elért eredményeik és teljesítményeik alapján – a jelentkezők pontjai. Jelenleg egy felvételi eljárásban 6 helyre lehet jelentkezni, viszont mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt.
Jelentkezés hitéleti képzésekre, magyar felsőoktatási intézmények által szervezett határon túli képzésekre,
valamint szakirányú továbbképzésekre és doktori képzésekre
Ezekre a szakokra közvetlenül a felsőoktatási intézményekben lehet jelentkezést benyújtani, valamint a felvételi követelményeket is ők határozták meg.
Tájékozódásra javasoljuk az intézményi honlapokat, valamint a www.felvi.hu oldalt.
A költségviselés formái
A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató lehet
a) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató,
b) magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató,
c) önköltséges hallgató.
A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.
Támogatási idő
Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben. Ezt nevezzük támogatási időnek. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
Külföldön szerzett általános iskolai végzettség elismertetése Magyarországon
Ha hazatelepülésekor gyermekének az adott országban megszerzett, legalább nyolc osztály elvégzését tanúsító bizonyítványa van, Magyarországon lehet kérni az alapfokú iskolai végzettség elismerését az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjánál (MEIK). Ez az ún. teljes körű elismerés.
Ettől különbözik az ún. „továbbtanulási célú elismerés".
Továbbtanuláshoz NEM kell elismertetni a bizonyítványt a MEIK-nél! Ez a fajta elismerés az oktatási intézmények hatásköre.
A vezetői engedély megszerzéséhez NEM kell elismertetni a külföldi alapfokú iskolai végzettséget!
Ha valaki olyan munkakörben kíván elhelyezkedni, amelynél az alapfokú iskolai végzettség van előírva, az eljárást a MEIK-nél kell kezdeményezni.
Milyen főbb ügyintézési lépésekre kell számítson?
Az idegen nyelvű dokumentumokat a MEIK-hez az eljárásról szóló tájékoztatás szerinti fordítással kell benyújtani.
Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?
A külföldi iskolától ki kell kérni az év végi bizonyítványokat (pl. „Transcript", törzslapkivonat) és ha van, a záróbizonyítványt.
Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?
A külföldi alapfokú iskolai végzettség elismerése (az ún. teljes körű elismerés) az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (MEIK) a hatásköre. Az eljárásról szóló tájékoztató internetes elérése: https://www.oktatas.hu/kepesitesek_elismertetese/kulfoldon_szerzett_oklevelek/altalanos_iskolai_bizonyitvany
További tájékoztatók és kiadványok a témában
MEIK internetes elérése - Képesítések elismertetése
Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége
Külföldön szerzett középiskolai végzettség (érettségi) elismertetése Magyarországon
Ha hazatelepülésekor gyermekének az adott országban megszerzett, abban az országban érettségi bizonyítványnak minősülő bizonyítványa van, Magyarországon lehet kérni a középfokú iskolai végzettség (azaz az érettségi bizonyítvány) elismerését az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjánál (MEIK).
Ez az ún. teljes körű elismerés, amelyre munkavégzés céljából lehet szükség.
Ettől különbözik az ún. „továbbtanulási célú elismerés". Továbbtanuláshoz NEM kell elismertetni a bizonyítványt a MEIK-nél! Ez a fajta elismerés annak az oktatási intézménynek a hatásköre, amelyik a jelentkezőt hallgatóként fölveszi.
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló információ az Oktatási Hivatal honlapján érhető el.
Ha valaki olyan munkakörben kíván elhelyezkedni, amelynél középfokú iskolai végzettség van előírva (azaz érettségi bizonyítvány megléte az alkalmazás feltétele), az elismerési eljárást a MEIK-nél kell kezdeményezni.
Milyen lépéseket tehet meg akár külföldről is, mielőtt hazatérne?
Elismerni csak a tényleges érettségi bizonyítványt lehet, a sikeres érettségi vizsgáról szóló igazolás vagy az egyes érettségi tantárgyi vizsgákról szóló tanúsítványokat nem.
Milyen főbb ügyintézési lépésekre kell számítson?
Az idegen nyelvű dokumentumokat (érettségi bizonyítvány, ha van, bizonyítványmelléklet) a MEIK-hez az eljárásról szóló tájékoztatás szerinti fordítással kell benyújtani.
Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?
A külföldi iskolától ki kell kérni a tanulmányok időtartamát igazoló dokumentumokat (pl. év végi bizonyítványok, „Transcript", törzslapkivonat).
Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?
A külföldi középfokú iskolai végzettség (azaz a külföldi érettségi bizonyítvány) elismerése (az ún. teljes körű elismerés) az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (MEIK) a hatásköre.
További tájékoztatók és kiadványok a témában
MEIK internetes elérése - Képesítések elismertetése
Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége
Külföldön szerzett felsőfokú oklevél elismertetése Magyarországon
Ha hazatelepülésekor gyermekének vagy Önnek az adott országban megszerzett, felsőfokú végzettséget (felsőoktatási fokozatot) tanúsító oklevele van, Magyarországon kérheti ennek elismerését az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjánál (MEIK).
Ha oklevelét felsőoktatási intézményben való további (újabb fokozat megszerzésére irányuló) tanulmányokhoz kívánja felhasználni (pl. alapfokozatot tanúsító oklevelére építve mesterfokozatot kíván szerezni, vagy mesterfokozatú oklevelére alapozva doktori tanulmányokat kíván folytatni), ehhez NEM kell külföldi oklevelét a MEIK-nél elismertetni. A továbbtanulási célú elismerés a felsőoktatási intézmények hatásköre.
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló információ az Oktatási Hivatal honlapján érhető el.
Tudományos fokozat honosítása: felsőoktatási, illetve MTA-hatáskör.
Ha valaki olyan szakmai tevékenységet kíván az oklevele birtokában gyakorolni, amely ún. szabályozott szakma, azaz csak megfelelő képesítés (felsőfokú oklevél esetében: szakképzettség) birtokában gyakorolható, az oklevelét el kell ismertetnie. Bizonyos esetekben választható az ún. „európai uniós jog alapján való" elismerés (EU-n, EGT-n kívüli országban szerzett okleveleknél ilyen lehetőség nincs).
Milyen lépéseket tehet meg akár külföldről is, mielőtt hazatérne?
Elismerni csak oklevelet lehet, a tanulmányok befejezéséről szóló vagy egyéb, pl. az oklevél megszerzése feltételeinek teljesítéséről szóló igazolást nem. Az elismeréshez mind az oklevélre, mind pedig a hozzá tartozó pl. oklevélmellékletre, leckekönyvre, „Transcript"-re szükség van.
Milyen főbb ügyintézési lépésekre kell számítson?
A felsőfokú oklevél elismerése – ha mind a végzettségi szint, mind pedig a szakképzettség elismerését kéri valaki – egy összetett eljárás, amelynek sikeres lefolytatásához elengedhetetlen a kérelem pontos, a leírásnak megfelelő benyújtása. Pl. az idegen nyelvű dokumentumokat a MEIK-hez az eljárásról szóló tájékoztatás szerinti fordítással kell benyújtani, magyarországi lakóhellyel kell rendelkezni.
Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?
Az oklevél elismeréséhez elengedhetetlen a leckekönyv, oklevélmelléklet, „Transcript" dokumentum benyújtása, amelyből a tanulmányok időtartama és tartalma megismerhető.
Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?
A külföldi felsőfokú oklevél elismerése (az ún. teljes körű elismerés) az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (MEIK) a hatásköre.
További tájékoztatók és kiadványok a témában
MEIK internetes elérése - Képesítések elismertetése
Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége
Milyen lépéseket tehet meg akár külföldről is, mielőtt hazatérne?
Az óvodás korú gyermekkel kapcsolatos kérdések a települési jegyzőhöz tartoznak, a tanköteles korú gyermekek iskoláztatása kérdéseiben hatásköre a járási hivataloknak van.
Milyen főbb ügyintézési lépésekre kell számítson?
Az idegen nyelvű dokumentumokat a nevelési intézményhez magyar nyelvű fordítással kell benyújtani.
Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?
Mind az óvodában (iskola-előkészítőben) eltöltött nevelési év(ek)ről célszerű igazolást hozni, az elvégzett tanévekről pedig év végi bizonyítványt kell magával hoznia a szülőnek.
Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?
A külföldi résztanulmányok magyarországi folytatásával kapcsolatos hatáskör a köznevelési intézményeknél van. Felvételi kérelemmel, kérdésekkel közvetlenül az intézményt keresse meg a szülő.
Diákigazolvány igénylése külföldön tanuló magyar állampolgár fiatalok részére
A külföldön tanuló magyar fiatalok diákigazolvány-igénylésének továbbítása az Oktatási Hivatal feladata. A még külföldön tanuló magyar állampolgárok diákigazolvány-igénylésének továbbítását az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálata végzi. Ha már Magyarországon tartózkodik a magyar állampolgár fiatal, a diákigazolványt abban az oktatási intézményben lehet igényelni, amelynek a fiatal tanulója vagy hallgatója.
Milyen főbb ügyintézési lépésekre kell számítson?
Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?
NEK adatlap igénylése: kormányablak/okmányiroda
Diákigazolvány-igénylése: Oktatási Hivatal Személyes Ügyfélszolgálat
További tájékoztatók és kiadványok a témában
Diákigazolvány portál
Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége
Külföldön szerzett nyelvtudás, ott letett nyelvvizsga Magyarországon
A külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt – ha a jogszabályi feltételek teljesülnek – Magyarországon lehet honosíttatni. A nyelvtudás igazolására külföldi érettségi bizonyítvány, illetve felsőfokú oklevél is alkalmas, szintén jogszabályi feltételek teljesülése esetén. A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány honosítása az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának (NYAK) hatásköre.
A külföldi érettségi bizonyítvány, illetve felsőfokú oklevél nyelvvizsga-megfeleléséről az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) főosztálya ad ki – kérelemre – „Tájékoztatás"-t. Külföldön szerzett szakképesítésnek is lehet (szaknyelvi) nyelvvizsga-megfelelése (ha Magyarországon olyan szakképesítésként ismerte el az illetékes hatóság, amely érettségire épül). E témában kérdéssel a MEIK-hez lehet fordulni.
A felsőoktatási felvételi eljáráshoz csak honosított külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány használható fel. A felvételi eljáráshoz a külföldi érettségi bizonyítvány, illetve felsőfokú oklevél nyelvvizsga-megfelelésével kapcsolatosan NEM kell a MEIK-től „Tájékoztatás"-t kérni.
A külföldön letett idegen nyelvi érettségi vizsgának Magyarországon nincs nyelvvizsga-megfelelése.
Milyen főbb ügyintézési lépésekre kell számítson?
- A nyelvvizsga-bizonyítvány honosításának lépései a NYAK honlapján „Honosítás" címszó alatt olvashatók.
- A külföldi érettségi bizonyítványok, felsőfokú oklevelek, fent körülírt szakképesítések nyelvvizsga-megfelelésének igazolásával kapcsolatban a MEIK honlapja szolgál információval.
Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?
- Külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány honosításával kapcsolatos felvilágosítás: NYAK.
- Külföldi érettségi bizonyítvány, felsőfokú oklevél, szakképesítés nyelvvizsga-megfelelésével kapcsolatos felvilágosítás: MEIK.
További tájékoztatók és kiadványok a témában
A NYAK honlapján a honosításról
A MEIK leírása a nyelvvizsga-megfeleléssel kapcsolatosan: Tájékoztatás kiállítása külföldi oklevelekről, bizonyítványokról
Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége
Vissza a tartalomjegyzékhez