13. VÁM- ÉS ADÓÜGYEK

 

Jövedéki termékek uniós tagállamokból magánszemély által történő behozatalára vonatkozó szabályok, korlátozások

 

jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) előírása szerint adófizetési kötelezettség keletkezik egy másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek kereskedelmi céllal belföldre szállításával.

Kereskedelmi célú a szállítás, ha nem magánszemély vagy magánszemély nem saját felhasználására szállítja a jövedéki terméket.

A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, magánszemély által más tagállamban megvásárolt és általa belföldre behozott, a magánszemély saját felhasználására szolgáló jövedéki termék belföldön adómentes.

Annak megállapítása érdekében, hogy a jövedéki termék a magánszemély saját felhasználását szolgálja, az állami adó- és vámhatóság (NAV) a következő szempontokat vizsgálja együttesen:

  • a magánszemély rendelkezik-e az e törvény szerinti engedéllyel vagy kérte-e e törvény alapján a nyilvántartásba vételét;
  • a birtokban tartás indoka;
  • a jövedéki termék birtokban tartásának helye vagy a szállítás módja;
  • a jövedéki termékkel kapcsolatos valamennyi okmány;
  • a jövedéki termék jellege;
  • a jövedéki termék meghaladja-e az alábbi mennyiséget:

·         cigaretta esetében 800 darabot,

·         szivar esetében 200 darabot,

·         legfeljebb 3 gramm súlyú szivarka esetében 400 darabot,

·         fogyasztási dohány esetében 1 kilogrammot,

·         sör esetében 110 litert,

·         köztes alkoholtermék esetében 20 litert,

·         alkoholtermék esetében 10 litert,

·         csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital esetében együttesen 90 litert
(ebből habzóbor és egyéb habzó erjesztett ital legfeljebb 60 liter),

·         energiatermék esetében a jármű üzemanyagtartályában és egy, legfeljebb 10 literes hordozható tartályban lévő mennyiséget,

·         töltőfolyadék esetében 300 millilitert,

·         az új dohánytermék-kategóriák esetében 800 darabot.

További tájékoztatók és kiadványok a témában

2023. évi többnyelvű utastájékoztató elérhető a NAV honlapján.


Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége


Európai Unión kívüli harmadik országból behozott árukra vonatkozó korlátozások, tilalmak


Az alábbi főbb árukörökre korlátozó, vagy tiltó rendelkezések vannak érvényben uniós és/vagy nemzeti jogszabályok alapján:

  • Alkoholtermékek,
  • Dohánytermékek,
  • Élelmiszerek,
  • Gyógyszerek,
  • Haditechnikai és kettős felhasználású termékek,
  • Háziállatok
  • Készpénz-bejelentési kötelezettség,
  • Közbiztonságra különösen veszélyes eszközök,
  • Pirotechnikai termékek,
  • Polgári használatra engedélyezett (vadászati és sportcélú) lőfegyverek és lőszerek,
  • Kulturális javak (festmények és műtárgyak),
  • Vadásztrófeák,
  • Veszélyeztetett állat- és növényfajok, valamint azokból készült termékek,
  • Üzemanyag

Tájékoztatók és kiadványok a témában

A termékkörökre vonatkozó részletesebb tájékoztatók elérhetők a NAV Mobil alkalmazás „Egyes termékkörök szabályai" oldalán, vagy az évenként kiadásra kerülő NAV utastájékoztatóban

Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége

 

Európai Unión kívüli országokból hazaköltözők személyes vagyontárgyainak vám- és ÁFA mentessége

Ha egy Európai Uniós tagállamból költözik haza, vámot és áfát nem kell fizetnie!

Ha egy, az Európai Unión kívüli országból történő hazatelepülésekor személyes vagyontárgyait hazaszállítaná Magyarországra, akkor az alábbi feltételekkel vám- és áfa mentesség illeti meg:

Azok a személyes vagyontárgyak, amelyeket azok a természetes személyek hoznak be, akik a szokásos lakóhelyüket az Európai Unió tagállamaihoz nem tartozó országból az Európai Unió területére helyezik át, behozatali vámoktól és áfa mentesen hozhatók be, feltéve, ha azok:

  • a körülmények által indokolt különleges eseteket kivéve, az érintett személy birtokában van, továbbá nem fogyasztható áruk esetén, amit az érintett személy a korábbi szokásos lakóhelyén legalább hat hónapig használt azt az időpontot megelőzően, hogy a feladási harmadik országban a szokásos lakóhelye megszűnt; továbbá

  • ugyanazt a célt szolgálja az új szokásos lakóhelyén.

A személyes vagyontárgy bármely, az érintett személyek személyes használatára szánt, vagy háztartási szükségleteiket kielégítő tulajdont jelenti.

E körbe tartoznak különösen:

  • háztartási célú ingóságok,

  • kerékpárok és motorkerékpárok, magángépjárművek és azok pótkocsijai, kempinglakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek.

A rendes családi szükségleteknek megfelelő háztartási célú élelmiszerek, háziállatok és nyerges állatok, valamint az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközök, melyek az érintett személy foglalkozásának vagy hivatásának a folytatásához szükségesek, szintén a személyes vagyontárgyak körébe tartoznak. Nem tüntethetők fel személyes vagyontárgyként, jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva olyan árucikkek, melyeket kereskedelmi céllal hoznak be.

A háztartási célú ingóságok az érintett személyek személyes használatára vagy háztartási igényeik kielégítésére szánt személyes ingóságot, ruhaneműt, lakberendezést és felszereléseket jelentik.

A vámmentesség  csak olyan személy(ek)nek adható meg, aki(k)nek a szokásos lakóhelye folyamatosan legalább 12 hónapos időtartamig a Közösség vámterületén kívül volt.

Ettől a feltételtől el lehet tekinteni, amennyiben az érintett személynek egyértelműen az volt a szándéka, hogy folyamatosan legalább 12 hónapos időtartamig a Közösség vámterületén kívül lakjon.

Nem adható mentesség a következőkre:

  • alkoholtartalmú termékek;

  • dohány és dohánytermékek;

  • kereskedelmi szállítóeszközök;

  • foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használt cikkek, kivéve az iparművészeti vagy szellemi szabadfoglalkozási tevékenységhez használt hordozható eszközöket, melyek az érintett hivatásának gyakorlásához szükségesek.

Főszabályként csak az érintett személy által a szokásos lakóhelyének az Európai Unió vámterületére történő áthelyezésétől számított 12 hónapon belül szabad forgalomba bocsátott személyes vagyontárgyak vonatkozásában adható meg a kedvezmény.

A személyes vagyontárgyak behozatala a fent említett határidőn belül több "részletben" is történhet, amennyiben azok megfelelnek az általános követelményeknek.

A vámmentesen vámkezelt személyes vagyontárgyak, a vámeljárás lefolytatásától számított egy éven belül csak az átruházás napján a vagyontárgy fajtája alapján alkalmazandó vámtétel, és az ezen a napon az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték megfizetése után adhatóak kölcsönbe, zálogba, adhatóak bérbe és ruházhatóak át akár ellenszolgáltatás mellett, vagy a nélkül.

A vámmentes vámkezelésre lehetőség van az előtt is, mielőtt az érintett személy szokásos lakóhelyét áthelyezné az Európai Unió területére feltéve, hogy vállalja azt, hogy hat hónapon belül ténylegesen odahelyezi szokásos lakóhelyét. Ebben az esetben az előírt – 6 hónapos használatra vonatkozó – időszakot attól a naptól kell számítani, amikor a személyi tulajdont behozták az Unió területén lévő vámterületére. Az ilyen eljárás során vámbiztosítékot kell nyújtani, melynek formáját és összegét a tagállam vámhatósága állapítja meg, figyelemmel a vám és a nem közösségi adók és díjak mértékére.

Amennyiben a fentiek alapján lehetőség van a vámmentes vámkezelésre, az egyúttal általános forgalmi adó fizetési kötelezettségtől mentes eljárást is feltételez.

Milyen lépéseket tehet meg akár külföldről is, mielőtt hazatérne?

  • Lista készítése a személyes vagyontárgyakról.

  • Vámügyintézői szolgáltatást végző cég keresése és megbízása célszerű.

Milyen főbb ügyintézési lépésekre számíthat?

  • EORI számot (vámazonosító számot) kell igényelnie

  • Szabad forgalomba bocsátás vámeljárást kell kérnie.

Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?

Igen, bármely okmány, nyomtatvány, névre szóló közüzemi számla stb., amely igazolja annak tényét, hogy Ön legalább 12 hónapos időtartamig az Európai Unió területén kívül tartózkodott. (Pl: közüzemi számla, munkáltatói igazolás, munkaszerződés, oktatási intézmény igazolása, lakcímkártya, ingatlan bérleti szerződés, stb.)

Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?

Lakóhelye szerint illetékes vármegyei igazgatóság.

További tájékoztatók és kiadványok a témában

EORI szám igénylésére a 'T101 számú nyomtatvány szolgál.


Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége

 

Európai Unión kívüli országból érkező utasok személyi poggyászában lévő árukra vonatkozó kedvezmény

 

A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet valamint az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény előírásai szerint a harmadik országból (nem EU tagországokból) belépő utasok személyi poggyászában lévő áruk az alábbi feltételekkel hozhatók be vám, illetve áfa és jövedéki adó mentesen:

1. A behozatal „nem kereskedelmi jellegű" legyen, ami olyan importot jelent, amely:

  • alkalmi jellegű (ésszerű időn belül nem egy sorozat részeként valósul meg),
  • kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatára vagy ajándékozás céljára szánt árucikkekből áll,

2. Az áruk jellege és mennyisége nem lehet olyan, ami kereskedelmi célú behozatalra utal. A 17. életévüket betöltött személyek az alábbi mennyiségi kereten belül vámmentesen hozhatják be a dohány- és alkoholtermékeket.

3. Az áfa és jövedéki adó mentesség mennyiségi, illetve értékhatár függvénye, az alábbiak szerint:

Dohány termékekbőlmennyiségi határ

Légi utas esetébenEgyéb utas esetében
  • 200 db cigaretta, vagy
  • 100 db szivarka (darabonként 3 grammnál nem nagyobb tömegű), vagy
  • 50 db szivar, vagy
  • 250 gramm fogyasztási dohány
  • 40 db cigaretta, vagy
  • 20 db szivarka (darabonként 3 grammnál nem nagyobb tömegű), vagy
  • 10 db szivar, vagy
  • 50 gramm fogyasztási dohány


Alkoholtermékekből és alkoholt tartalmazó italokból – mennyiségi határ

  • 1 liter 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú alkohol és alkoholtartalmú ital, vagy legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalmú nem denaturált etilalkohol; vagy
  • 2 liter 22 térfogatszázaléknál nem nagyobb alkoholtartalmú alkohol és az alkoholtartalmú ital;
  • 4 liter szőlőbor
  • 16 liter sör

A dohány és alkoholtermékekre (kivéve a szőlőbor és sör) vonatkozóan a mennyiségi korlátok külön-külön jelentik a termékekre vonatkozó vámmentességi mennyiséghatár 100 %-át. Tehát a meghatározott mennyiséghatárok százalékos részarányainak együttes összege nem haladhatja meg a 100 %-ot.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az utas behoz 40 szál cigarettát, úgy vám- és adómentesség csak ezen mennyiségre adható, a további dohánytermékekre (szivarka, szivar, fogyasztási dohány) vám- és adómentesség már nem adható.

Amennyiben 20 szál cigarettát (mennyiséghatár 50 %-a) hoz be, úgy vám- és adómentesen behozhat még 5 db szivart, vagy 10 db szivarkát, vagy 25 gramm fogyasztási dohányt (mennyiséghatár további 50 %-a).

A fenti körbe nem tartozó termékek esetében az általános értékhatár személyenként 300 EUR-nak megfelelő vámérték, illetve légi forgalomban 430 EUR, ezen értékhatárig hozható be áru vám- és adómentesen. Az adómentességi értékhatár alkalmazása során egyik termék vámértéke sem osztható meg.

A 15 év alatti utasok 150 EUR értékhatárig hozhatnak be - az utazási forgalomtól függetlenül - árut vám- és adómentesen.

300/430 EUR és 700 EUR közötti termékbehozatal esetén továbbá lehetőség van a 2,5%-os átalányvámtétel igénybevételére is, amely során általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik az általános szabályok szerint.

Vámmentesség feltételeinek ellenőrzése

A fentiek szerinti vámmentesség és adómentesség jogszerű alkalmazását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fokozottan ellenőrzi. Ennek keretében a vámhatóság vizsgálja a vám- és adómentes behozatalnak az 1. pontban meghatározott feltételeinek megalapozottságát. Amennyiben az árubehozatal során a vámmentesség jogszerű igénybevételével kapcsolatban kétség merül fel, a vámhatóság írásbeli árunyilatkozat (Egységes Vám-árunyilatkozat) megtételét követelheti meg.

Felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben a vám- és adómentességet hamis adatok és/vagy valótlan nyilatkozat adásával veszi igénybe, vagy a vám- és adómentesen vámkezelt árukat értékesíti, úgy a vámhatóság szabálysértési vagy - értékhatártól függően - büntetőeljárást indíthat. A visszaélésre gyanút adó esetekben a vámhatóság utólagos ellenőrzéseket hajt végre az árut behozó magánszemélyek lakhelyén a behozatallal kapcsolatban bejelentett családi, illetve személyes felhasználás indokoltságát illetően. A vámmentesen behozott áruk illegális kereskedelme ellen fellép a NAV.

Milyen lépéseket tehet meg akár külföldről is, mielőtt hazatérne?

Tájékozódhat, hogy a behozni kívánt termékek nem esnek-e bizonyos korlátozások, illetve tilalmak alá.

Milyen főbb ügyintézési lépésekre számíthat?

A vám- és adómentes keretet meghaladó, illetve a nem kereskedelmi jellegű árubehozatal kapcsán vámügyintézői szolgáltatást végző cég igénybe vétele célszerű.

Szükséges-e bármilyen nyomtatvány, igazolás, amit még külföldről kell beszereznie és majd hazahoznia?

Amennyiben a termékbehozatal engedélyhez kötött, úgy a vonatkozó dokumentumok beszerzése.

Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért?

Európai Unió külső vámhatárán lévő határátkelőhelyen működő vámhivatal, ahol átlépi a határt.

További tájékoztatók és kiadványok a témában​

Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége

Vissza a tartalomjegyzékhez